Értékeink
A legrégebbi épület a római katolikus templom, ami 1220 körül épült. Nevét a szent Kereszt tiszteletére szentelt templomától kapta. Jelenleg katolikus temploma későgótikus stílusban 1481 és 1520 között épült fel homlokzat előtti toronnyal, déli oldalán pálcatagos kapuval, egykorú vasalt kapuszárnyakkal, a kapu felett az 1481–es évszámmal, a zárópárkányon az 1520–as dátummal. A hajó és szentély támpilléres. A hajóban hálóboltozat, a szentélyben keresztboltozat és mérműves ablakok találhatók. 1566–ban nagy tűzvészben a templom megégett. 1598 –ban a templom és a paplak is a reformátusoké volt. Az anyakönyvvezetés Keresztúron 1726–ban kezdődik. 1711 után a kegyúri jogokat a királyi kamara, majd az Aspretont grófi család gyakorolta. A kegyúr 1733 után a templomot helyreállította, 1746–ban tornyát építette át. 1777–ben Bodrogkisfalud, Szegi és Long volt Bodrogkeresztúr filiája. 1785–ben a templomtorony megégett, harangjai megolvadtak, helyettük az eltörölt szerzetesi templomfelszerelések raktárból kértek újakat. Az épület helyreállítása során renoválták a templom oldalán lévő sérült kápolnát is. A templom 1863–ben ismét tűzkárt szenvedett, 1881–ben vihar rongálta meg, ezért 1896–ban kegyúri oratóriummal bővítve megújították.
2017-ben egy nagyon jelentős régészeti feltárást végeztek a római katolikus templomban. Ezen kapcsán sok interjú és cikk jelent meg a rendkívüli leletek láttán. Ezekből talál egy válogatás a következő oldalon.
A Bodrogkeresztúri Görögkatolikus Egyházközösséget 1766–ban alapították. Azóta működő egyház anyakönyvel, rendelkezik az 1800–as évektől. Alapítása előtt a Tokaji Görög Katolikus Egyház filiájaként működött. Csodálatos templomát 1782–ben építik, a templomot Szent György Nagyvértanú tiszteletére szentelik.
A templom klasszikus felépítésű, és három részből áll:
– előcsarnok – hajó – szentély
A hívek a hajóban foglalnak helyet, a hajót a szentélytől Ikonosztázion választja el.
Az ikonosztáz felépítése:
– Szent Miklós ikonja, – Istenszülő a kis Jézussal ikon, – Krisztus ikon, – Szent György nagyvértanú ikonja
Felette az ünnepek sora középen az utolsó vacsora képével. Majd az Apostolok sora következik, középen a Trónon ülő Krisztus képpel, felette pedig az Ószövetség nagyjai Királyok, Próféták, középpontban pedig a Golgota jelenete látható, Krisztus a kereszten, két oldalt pedig az ő anyja Mária, és a szeretett tanítvány Szent János. A főoltár felett baldahin látható, az oltárkép pedig a Máriapócsi ikon másolata. A templom kívülről 1996–ban újult meg, a paróchia teljes felújítás alatt van, 2002–ben villamosították és automatizálták a harangot, 2003–ban pedig a templom teteje vörösrézborítást kap.
A református templom alapköveit 1786. augusztus 25-én tették le. 1788-ban készen lett a zsindelyezett tető és 1789-ben majd a padlás is elkészült, és 1790-re csak az asztalos munkák maradtak.
1791. március 20-án szentelték fel a copf stílusban épült torony nélküli templomot. 1803-ban kezdték el a torony építését Francz Ignác tokaji építőmester vezetésével. A torony gombját 1805. szeptember 15-én tették fel. Teljes egészében 1807-re készült
el a templomépület toronnyal együtt. Régebbi leírásokból kiderült, hogy kb. négy nagyobb felújítást végeztek rajta 1997-ig. 1998-ra a templom, az egyre nagyobb mértékben beszakadó födémszerkezete miatt életveszélyessé vált.
A lebontott, károsodott faanyagokat sürgősen el kellett égetni. Ezzel párhuzamosan zoológiai szakvéleményt is kellett készíteni a templom tervezett felújításának és a padláson élő denevérek háborítatlanságának összeegyeztethetőségéről, mert Európa egyik legjelentősebb élőhelyeként van számontartva az itt élő kolónia.
Hazánkban és nemzetközi egyezményekben védett/fokozottan védett fajokról van szó. 1999 őszén eltávolítottuk a tetőt és a zárófödémet, megerősítésre került a templomhajó falazata, elkészült az új födém és tetőszerkezet, és a végleges fakazettás mennyezet.
2000-ben került sor a templomhajó teljes külső és belső felújítására. 2001 tavaszán kezdhettünk hozzá a templomtorony teljes külső és belső renoválásához. 2002. augusztus 18-ra készült el és került fel a helyére a restaurált szószékkorona. 2002 karácsonyának előestéjén készültek el a templompadok tölgyfából. 2003 húsvétjára a templompadok felébe padlófűtést szereltettünk. A teljes felújítás 2003.05.02. véget ért.
Az első izraelita templomot 1767-ben építették Bodrogkeresztúron. Az egykori neológ templom, öt-öt nagyméretű lóherében végződő ablakával, törtvonalú manzárdtetejével 1809-ben épült. A volt zsinagóga, 99 M forint pályázaton nyert pénzből felújított épület eredetileg Turisztikai Központként funkcionált, de jelenleg az Aggteleki Park Irodája található benne.
Panoráma Kilátó-Pont
Tekints a távolba, s lásd a dombságot, a Bodrog folyót majd’ Sáropatakig, majd fordulj meg s a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár. Amit csak szeretnél ha nem túl zajos látványra vágysz. Itt nincs kamion forgalom a közelben, nincs csilingelő-cukormázas vattacukros. Viszont van szépség. A Zemplén, Bodrog, lágy völgyek, markás dombok, távolban gyufásskatulya méretű templomok, cérnaként kígyózó utak. S ami a legjobb: a csend, ami nem is csend hanem a természet. Mindezt a kényelmesebben utazók is élvezhetik hisz pár méter csak az autós parkoló az uzsonnázásra alkalmas asztalokhoz, padokhoz. De van kialakított szalonnasütő, s sétatér ahol körbejárva is csodálkozhatsz milyen csodákra képes a hegyalja.
forrás: http://hegyalja.info
Rákóczi ház
A település legrégebbi nem egyházi épülete. A 17. században, kora barokk stílusban épült uradalmi lakóházat a 18. században átépítették. Jelenleg nem látogatható, de az önkormányzati tervek megvalósulásáig is meghatározója az utcaképnek – és természetesen hű őrzője a fejedelem és a fejedelmi család emlékének.
Keresztúriak parkja
A Keresztúrok Szövetsége 2004-es, bodrogkeresztúri találkozója alkalmából hozták létre. A résztvevő településeknek nemcsak a tábláját helyezték itt el, hanem elültettek egy onnan származó szőlőtőkét is. Ehhez illeszkedik a kis park épített dísze, a jellegzetes tokaj-hegyaljai pincelejáró.
A parkban található a Tokaj-Hegyalján jellegzetes Bacchus szobor is. A szőlő és a bor ókori istene errefelé tovább él, és a hordót vidáman meglovagolva hirdeti a szőlőből születő bor csodáját. A tokaji fafaragó tábor alkotása ez – amit minden Szüreti napon, a felvonulás állomásaként megkoszorúznak és meglocsolnak borral, hogy a következő szüretkor is legyen a termés.
Hétvezér park – Millecentenáriumi emlékmű
1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulóján állították fel a hét vezér fából készült, két méter magas szobrait, a Bodrog partján. A vérszerződés megkötését a serleg és a zászló szimbolizálja. A szobrok Sárosi Tibor munkái, a talapzatuk bodrogkersztúri kőből készült.
Griff ivókút
A bodrogkeresztúri Griff ivókút a település szívében helyezkedik el, s hosszútávon azt működteti. A griff egy hatalmas és félelmetes erő, ami ha igazán méltóvá válunk hozzá, akkor fel tud emelni olyan magasságokba amibe más nem, mint például a Fehér ló fia meséjében is. Ennek a szobornak a hátára is fel lehet szállni, s így rajta utazni. Eközben a szomjas vándorokat, s a helyben lakókat is, saját testéből fakadó éltető vízzel ajándékozza meg. Ez a mitikus lény azért van itt otthon, mert a Bodrogközre néz, ahol a honfoglalás kori vezérsírok zöme található, s ebben a korban gyakori az ábrázolása. Remélem ezen vidéket is meg tudja emelni.
készítette: Makoldi Sándor Gyula (2010)
Hősök emlékparkja
Elsőként az I. világháború helyi hőseinek nevét őrizte a bodrogkeresztúri kőtalapzatra állított, erdőbényei kőből faragott obeliszk. Aztán a 20. század súlyos viharainak újabb emlékei helyezték itt el: a II. világháború katonai hőseire, a málenkij robot és a holocaust áldozataira emlékezve. Itt gyűlnek össze a helyiek a hősök napján, és mindenszentekkor is égnek itt a gyertyák. Az emlékpark bal oldalán elhelyezett tábla tartalmazza az elesettek és elhurcoltak nevei. A park jobb oldalán lévő emléktábla a mintegy 700 elhurcolt kereszúri zsidó emlékét őrzi.
2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából újabb szoborral bővült az emlékpark, Balogh Géza alkotása „A szabadság ott kezdődik ahol megszűnik a félelem” felirattal.
1848-49-es ágyugolyó
A szabadságharc különös emléke látható a Dereszla Pincészet egyik falában: egy oda fúródott ágyúgolyó. A nemzeti színű kokárdával körbefestett golyó meglepő látvány a borkóstolásra érkező vendégek számára. Üzenete azonban komolyabb: mindenkit megtalálhat a történelem, így mindannyiunknak feladatunk van benne.
Keresztúr szobra
A Faluházban elhelyezett szobor az alkotó, Makodi Sándor szándéka szerint a település múltját és jövőjét is hivatott jelképezni, ezért nevének jelentése, a Kereszt Ura volt a kiindulópont. Így született meg az emberléptékű keresztforma, arra „gazdagodnak fel a jelek”. Olvasásuk által a lét gondolati teljessége sejlik fel a szemlélő előtt.