fbpx

Tokaj-Hegyalja

Szőlő darázzsal

Tokaj-Hegyalja a Bodrog és a Hernád folyók között, a Zempléni hegység déli nyúlványain fekszik, közel 90 kilométer hosszúságban. Magyarország legismertebb kistájegysége, mely szőlő- és borkultúrája révén vált világhírűvé.Területét az évszázadok során többször is körülhatárolták a borok minőségét védve. Tíz, huszonegy, de legfeljebb harminckét település tartozhatott a hegyaljai borvidékhez. A borvidékre emellett jellemző a kort messze megelőző szigorú szabályozás is:

1630: Sepsy Laczkó Máté leírja a ma is élő aszú készítési eljárását.
1655: Rendelet szabályozza az aszúszemek egyenkénti kiszedését.
1737: Királyi dekrétum határolja le a tokaj-hegyaljai termőterületet.
1772: Megszületik a világ első dűlőbesorolási rendszere.

Szőlőtőke

Tokaj-Hegyalja a XVI. században vette át a törököktől elfoglalt szerémségi borvidék szerepét. Virágkorát a XVII-XVIII. században élte, amikor is gazdag mezővárosok alakultak ki: Szerencs, Tállya, Mád, Tarcal, Tokaj, Abaújszántó, Erdőbénye, Tolcsva, Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely. A magyar népesség mellé a középkorban vallonokat és olaszokat telepítettek be. Vélhetően az ő emléküket őrzik Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tállya helységnevei. A terület a XVII. századtól különböző népek gyűjtőhelyévé vált. Ruszin, szlovák, lengyel szőlőmunkások, sváb telepesek, rác, görög és zsidó kereskedők vándoroltak ide. Kultúrájuk nyomai jelen vannak a görög katolikus templomokban, a gazdasági- és lakóépületekben, a temetőkben, a népélet szokásvilágában és a nemzetiségi nyelvhasználatban.
Hegyalja gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkezik. Ez a vidék a bölcsője a magyar reformációnak, a magyar nyelvű irodalomnak. Nemegyszer kiindulópontja, gazdasági háttere volt, az erdélyi fejedelemség függetlenségi harcainak és a kuruc szabadságmozgalmaknak. Ezen a tájon született II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

A világ első természetes édes borát termelő tokaj-hegyaljai borvidék egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A főként riolitból, andezitből és ezek tufáiból létrejött vulkáni takaróján barna, erősen kötött talaj alakult ki, ami viszont nem szárad ki a nyári aszály idején sem. Az ilyen talajon termett borok tüzesek, testesek, hosszú ideig tárolhatók fahordókban, érlelhetők palackokban. Ez és Tokaj-Hegyalja makro- és mikroklímája optimális feltételeket teremt a szőlőműveléshez.

Világörökség

Világörökség tábla

A tokaj-hegyaljai bor fogalommá válását az aszúsodás tette lehetővé. Az érés alatt beköszöntő párásabb időszakokat többnyire napfényes időszakok követik. A különleges termőterület, a vulkanikus altalajon fekvő agyag- vagy lösztalaj, a napsütötte déli lejtők, a Tisza és Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma, kedvez a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának, és az ezt követő aszúsodásnak. Ennek, valamint a sziklába vájt pincék hatalmas rendszerének – mely egész évben állandó 12Co körüli hőmérsékletével és magas 95% körülli páratartalmával ideális a borok érlelésére – köszönhető, hogy Tokaj-Hegyalja kiemelkedett a magyarországi borvidékek közül.
Tokaj-Hegyalja szőlőfajtái közül a két legismertebb a Furmint és a Hárslevelű. A borkülönlegességek – a szamorodni, az aszú, az aszúeszencia – ezekből a fajtákból készülnek. A tokaj-hegyaljai borok a középkortól királyi-, pápai-, főúri asztalok kedvelt és megbecsült italai voltak. Ahogy XIV. Lajos, a „Napkirály” mondta: „A királyok bora, a borok királya.”

Világörökség logó

A tokaji borvidéket az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben, mint kulturtájat felvette a Világörökségi Listára.
Az 1979-es bortörvényben meghatározott Tokaj – Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település közigazgatási területének része, ide tartozik Bodrogkeresztúr is.

BodrogzugMind természetes, mind építtetett környezetben gazdag látnivalót kínál. Legrégebbi épülete az 1220 körül épült római katolikus templom. A Dereszla – dombon található Reb Steiner Saje „csodarabbi” sírja. A legrégebbi nem egyházi épület a XVII. században épült Rákóczi ház. A község közigazgatási területén található a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, mely a Ramsári egyezmény szerint Európában egyedüli madárvilággal rendelkezik. Flórája, faunája változatos képet mutat. A tokaji borvidék 1737-óta élvez védettséget, amikor egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. A bortermelés ezen a vidéken közel három évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik. Az ősi borpincékben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata.

Tokaji Történelmi Borvidék

1972. november 16-án megszületett az UNESCO Világörökség Egyezménye, mely napjainkig is a legjelentősebb szerepet játssza földünk természeti és kulturális értékeinek megőrzésében, lehetővé téve a globális felelősségvállalást. Az egyezményt eddig 180 ország írta alá, kötelezettséget vállalva arra, hogy a saját területükön található világörökségi helyszíneiket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára, és lehetőségeik szerint hozzájárulnak a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. A világörökség részévé kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek válhatnak kulturális, természeti vagy vegyes kategóriában, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.Szőlőtőke

A kulturális örökségek között tartjuk számon az ún. kultúrtájakat, amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki – azaz emberkéz alkotta őket, de a természeti hatásokkal szervesen együttműködve. Ilyen a nyolc magyarországi helyszín közül a Tokaji Történelmi Borvidék 2002-ben világörökséggé nyilvánított része.

A tokaj-hegyaljai borvidék összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák.

Tokaj szőlők hajnalA borvidék legkiemelkedőbb termelőhelyei, összesen 9 település képezi a világörökségi terület magját, illetve Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, és a hercegkúti pincesor, Tolcsván a történelmi pincesor, az Oremus pincéi, valamint a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma. A borvidék többi települése a világörökségre vonatkozó UNESCO-konvenció szerint védőzóna a világörökségi magtelepülések körül.

Bodrogkeresztúr már a XI. századtól vásárjoggal rendelkező virágzó mezőváros volt, ahova messze földről érkeztek kereskedők. Ám a település története régebbre nyúlik vissza: a 19. és 20. század fordulóján egyedülálló leletegyüttesre bukkantak itt az archeológusok. Először egy őskori öntőműhely, majd a „Dereszla kincse” néven ismert arany ékszerekből álló leletanyag került elő, amely az időszámítás előtti 1200. évből származik. A 18. században haszid zsidó telepesek érkeztek a városba, akikből komoly hagyományokkal rendelkező közösség alakult ki. A vallásuknak megfelelően elkészített „kóser” borok, valamint az itt élő Reb Steiner Saje (1851-1925) csodarabbi tettei tovább növelték a település hírét.

Close Search Window
advanced-floating-content-close-btn