2018.június 21-én hajnalban a fészekre repülés közben 20 KV-os vezetéknek ütközött, majd a két vezetéket összezárva áramütést is szenvedett és egy lebetonozott kapubeállóra zuhanva elpusztult Fülöp, Bodrogkeresztúr nevezetes fehér gólyája!
Majercsák Bertalan madarász telefonon értesített 7:36-kor, hogy a Bodrogkeresztúr Óvásártér utcában egy fehér színű műanyag gyűrűt viselő fehér gólya tetemét találta egy ott lakó hölgy a kapubejáróban. Feltételeztük, hogy ez Fülöp lehet, de az elmúlt években fészkelt még egy másik, fehér gyűrűs gólya is a faluban, akit 2018-ban ugyan még nem sikerült egyik fészken sem megfigyelni, de éppen ezért nem volt teljesen biztos, hogy Fülöpöt érte a baleset. A helyszínre mentem, ahol a szomszédos utcában lakó Varga Katalin kolléganő már a tetem mellett állt és mondta is: „Fülöp elpusztult!” A helyszínt megvizsgálva Fülöp egy 20 KV-os vezeték alatt feküdt a hátán. Égési nyomok voltak a mellén és a nyakán lévő tollakon. Más külsérelmi nyom nem volt rajta. Bal csüdjén a Spanyol gyűrűző központ alumínium gyűrűje, jobb lábszárán az F1MM fekete karaktereket viselő, fehér műanyag gyűrűje alapján egyértelműen Ő volt az áldozat! Az itt lakók elmondták, hogy hajnalban rövid áramszünet volt a falunak ezen a részén. Az Óvásártér utca elején lévő fészekben lakott idén Fülöp, ide igyekezett hajnalban, s nem látta meg az útját álló vezetékeket, így neki ütközött az egyik fázisvezetőnek, majd összezárta a másikkal – ekkor éghetett meg a mell és nyak tollazata – s lezuhant a betonra. Azonnal elpusztulhatott.
Fülöp tetemét dokumentációt követően az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Zempléni Tájegységének Irodájába szállítottam és preparálásig a fagyasztóba helyeztem el. Az esetet jelentettem az ÉMÁSZ-nak, itt nem a szigetelés, hanem a földkábelre történő csere az egyetlen megoldás az ilyen balesetek megelőzésére.
Miért is volt különleges gólya Fülöp? A madártan szempontjából Ő volt az első bizonyított Spanyolországban gyűrűzött és Magyarországon megkerült fehér gólya. Ez azért is érdekes, mert a nyugat-európai gólyák többsége a Gibraltári-szoroson át éri el Afrikát, s többnyire nem vetődnek el Európa középső és keleti területeire, s fészkelni is Nyugat-Európába térnek vissza! A magyar gólyák többsége viszont a Boszporusz irányába hagyja el Európát ősszel és Kelet-Afrikában, Dél-Afrikában telel. A két populáció keveredéséről egyre több gyűrűs madár – köztük Fülöp is – egy bizonyító láncszem! Nem csak átutazóban volt hazánkban, hanem le is telepedett, s minden évben Bodrogkeresztúron fészkelt. További különlegessége volt, hogy soha nem vonult telelni Afrikába, hanem minden telet hazánkban töltötte. 2008.10.05-én Kenderesen is látták, ez volt az ismert legtávolabbi megkerülése, de aztán azt a telet is Bodrogkeresztúron töltötte. Az internet és egyéb médiaforrások szárnyán pedig országszerte ismert és kedvelt madár lett! Rajta keresztül sok ember ismerte meg a fehér gólyát és a gólyavédelmi problémákat, tiszteletére a Bodrogkeresztúriak minden februárban futóversenyt is rendeztek! Idén májusban töltötte be 15. életévét!
Hogy is kezdődött a története? 2006. április 06-án Majercsák Bertalan madarász lefényképezett egy fehér gólyát a Bodrogkeresztúri Dereszla pincészet melletti villanyoszlopos fehér gólyafészekben. Otthon a fotókat letöltve vette észre, hogy gyűrűs a gólya! Csak közel két év nyomozás után sikerült kiderítenie a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Gyűrűző Központjának, hogy honnan is származik az akkor még F1MM-nek nevezett gólya. Több mint 40 országban használnak a Fülöpön lévő fehér alapon fekete karakterekkel ellátott műanyag gyűrűket a fehér gólyák egyedi jelölésére. Mikor kiderült, hogy Spanyol eredetű madár, akkor Nagy Károly – az MME Monitoring Központjának vezetője – javaslatára Fülöpnek kereszteltük F1MM-et, az akkori Spanyol trónörökös neve és a gyűrű F-betűje alapján. A gyűrűt egy Jose Antonio Pinzolas Torremocha nevű kutatótól kapta 2003.06.07-én a Spanyolországi Ebro folyó völgyében, Luceni településen, fióka korban, a fészekben. Ez légvonalban 1905 Km-re van Bodrogkereszúri fészkelőhelytől!
Fülöp, persze a szenzációról és a keresztelésről mit sem tudva élte életét Bodrogkeresztúr fészkeiben. 2006-és 2018 között 5 fészekben költött. Fehér alapon fekete karakterű műanyag gyűrűje kódját könnyű volt egy kézi távcsővel, vagy fényképről, de akár szabad szemmel is leolvasni, így nem volt nehéz a madár nyomon követése. „Honfitársai” között gyakori jelenség a fészkelő helyen történő telelés, ami nem csak az enyhébb tél, de a szeméttelepek nyújtotta állandó táplálkozási lehetőség miatt is adott. Mindig emberi segítség nélkül vészelte át a telet, amint a földeken dolgozott egy traktor, mindjárt mögötte vadászott. Sokat jár pockok után a lucernásokon, bogarászott a kaszálókon. Inni a Bodrogra és az ártéri vízfoltokra ment, nagy fagyok esetén a kompnál mindig talált szabad vízfelszínt. -10 C fok alatti fagyokban fűtött kéményeken melegedett, s télen övé volt a falu összes gólyafészke. Ha nem talált elég természetes eledelt, a közeli szeméttelepen keresgélt kiegészítést. A szeméttelep már nemcsak Fülöp, de a környéken fészkelő és az ide átnyaralni érkező, nem költő gólyák kedvelt táplálékforrása, így nyár közepétől nem ritka 100-120 gólya összeverődése sem, s egészen az őszi vonulásig kitartanak ott.
Az eltelt 12 évben 4 különböző fészekben költött, minden évben sikeresen repített legalább 1, legfeljebb 5 fiókát. 2 évig Bodrogkisfaludon, a komp közelében lévő fészket lakta, 6 évig a Bodrogkeresztúri Általános Iskola kéményén lévő fészek volt az otthona, 2014-15-ben pedig a Polgármesteri Hivatallal szembeni villanyoszlopos fészekben költött. 2016-17-ben a Kossuth u. 116. előtti villanyoszlopon lakott. A 12 költésből összesen 34 fiókát repített!
2018-ban egy ötödik fészekben, a Kossuth út – Óvásártér u. sarkán lévő, villanyoszlopra épült fészekben kezdett költésbe. Párja mindig gyűrűtlen madár volt, idén is, így nem tudjuk, hogy hányszor cserélődött, feltehetően többször is. 3 fiókájuk jelenleg 6 hetes korú, 2-3 hét múlva várható a kirepülésük, addig folyamatosan figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Minden évben kiderül néhány fészeknél, hogy 1 szülő neveli a fiókákat. Akkor szoktunk besegíteni a fiókák kiszedésével, ha 3 hetesnél fiatalabbak a fiókák. A 3 hetesnél fiatalabb fiókákat nem meri egyedül hagyni a szülő, mert még nincs kialakulva az önálló hőszabályozó képességük, melegben túlhevülhetnek, hidegben megfázhatnak, a szülő folyamatosan őrködik, így nem jutnak elég táplálékhoz. 3 hetes kor után ez hőszabályozó képesség kialakul, s mindkét szülő jár vadászni, csak az etetések idején látni a szülőt a fészken, vagy ha a szülő megpihen. Mesterségesen nevelve a fiókák visszavadulásra kicsi az esélyük, ezért csak végső esetben alkalmazzuk!
A hazai gólyabalesetek egyik leggyakoribb oka az áramütés, a másik a vezetéknek, tárgyaknak ütközés. Ennek áldozata lett Fülöp is! Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság évenkénti fehér gólya állományfelméréssel, a veszélyeztetett fészkek mentésével, az áramütések-ütközések felderítésével, szigetelések elvégzésében történő aktív munkavégzéssel, a sérült egyedek begyűjtésével, mentőhelyekre szállításával végzi gólyavédelmi munkáját. Mint természetvédelmi kezelő együttműködik a gólyavédelemben az Áramszolgáltatóval, az MME-vel, az Önkormányzatokkal. Az áramütést okozó oszlopok adatait rendszeresen továbbítjuk az áramszolgáltató felé, akik ezt karbantartási munkájuk során leburkolják, átalakítják.
Az ANPI Zempléni Tájegységében, ahol Fülöp is fészkelt 2017-ben 364 gólyafészket számoltunk, melyekből 227 fészekben lakott gólyapár, ezek 480 fiókát repítettek – tehát elég gyenge évet zártak az aszályos időben, mert pl 2014-ben 778 fióka repült ugyanezen területről. A fészkek 95%-a villanyoszlopokra épült, ezért a gólyavédelemben kulcsszerepet játszik az áramszolgáltató, fontos a jó munkakapcsolat fenntartása! Évente 25-40 közötti fészek karbantartása zajlik többnyire az áramszolgáltató, kisebb részt a tűzoltóság segítségével. 2017 ősze és 2018 nyara között ez kereken 40 fészeknél történt. Mindezek ellenére évente 40-50 gólya kerül kézre különféle sérülésekkel, pusztulási okokkal a Zempléni Tájegységben. 2017-ben 51 kézre került gólyából 17 ütközés, 12 áramütés áldozata lett! 2016 őszén 600 db szigetelőt helyeztünk fel az áramszolgáltatóval közösen, de számos fészek közelében lévő veszélyes oszlopra elhárító zászló, vagy biztonságos beülést kínáló beülő is került felszerelésre. Mindezek ellenére még mindig nagyon sok a gólyákra és a többi nagyobb testű madarakra veszélyes oszlop, jó lenne ezek átalakítását felgyorsítani!
Serfőző József
ANPI – Zempléni Tájegység – természetvédelmi őr
Golop, 2018.06.21.
forrás: facebook / fényképek Majercsák Bertalan
