fbpx

archívum|

ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI

Bodrogkeresztúr

Írta: Vende Aladár (részlet)

Gróf Wolkenstein Oswald

Gróf Wolkenstein Oswald kastélya

Bodrogkeresztúr, bodrogmenti magyar nagyközség 249 házzal és 1896 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Van postája, távírója és vasúti állomása. Nevét némelyek a szent-jános-rendű keresztes lovagoktól származtatják, kiket hajdan kereszt-uraknak neveztek. Foltin szerint a zaszti apátság birtoka volt s templomát is az apátság építtette. Csoma József szerint azonban itt szerzetesház nem volt, hanem egyháza a szent kereszt tiszteletére volt szentelve s ettől vette nevét a község is. 1239-ben a község mellett fennállott várról is találunk említést és ebből az időből két várispánját ismerjük; ezek Utalfusz és Prud. 1376-ban Válent mester és Keresztúri László fia Benedek, vizsgálatot kértek Szerdahelyi Miklós fia Miklós, itteni birtokos ellen. 1378-ban Debrői Istvánt iktatják Keresztúr részeinek birtokába és ekkor már községként szerepel. 1408-ban a Keresztúri család az ura, de a Garai családnak is van benne része, egy másik adat szerint azonban e két család egynek látszik. 1419-ben Imreghi Andrást és Cseke Györgyöt is 27itt találjuk, 1440 körül a Pazdicsi és a Rozgonyi családokat is. 1444-ben Fogas Istvánt iktatják egyes részeibe, két évvel később a Csebyek zálogbirtoka. 1458-ban a Kassuhi család, úgyszintén Palóczi László is földesura. 1459-ben a tokaji vár tartozéka volt. 1460-ban Upori János és Bacskó István az urai, három évvel később a vár és a község uraiként a Sztritheiek szerepelnek. 1510-ben Eödönffi Pétert, Gerendi Lászlót és Dobó Zsófiát iktatják némely részeibe. 1551-ben a Buttkay és Boday, 1561-ben a Soós családbeliek, 1570-ben Boda Ozsvát és Móré Gáspár, 1592-ben Bogáthy Benedek, két évvel később Nagy Ferencz és Vásárhelyi Tamás szerepelnek birtokosokként, ellenben az 1598-iki összeírás szerint királyi birtok. 1602-ben a sárospataki uradalomhoz tartozik és Dobó Ferencz az ura. Egy évvel később Rudolf császár Rákóczy Zsigmondnak adja zálogba. 1606-ban is a tokaji vár tartozéka és Bocskay István az ura. 1609-ben a Daróczyak is bírnak itt részeket, hasonlókép 1610-ben Komjáthy János is. 1628-ban Ibrányi Miklósnak és Debreczeny Istvánnak, három évvel később Ványay Mihálynak és Pathay Jánosnak, 1638-ban pedig Keczer Jánosnak is van itt részbirtoka. Ennek részét 1648-ban III. Ferdinánd Rákóczy Györgynek adományozza. Ez a rész később, a Rákóczyak után, a királyi kamaráé, 1820-ban pedig gróf Erdődy Györgyné szül. Aspremont Máriáé lesz. Rákóczy Júlia leánya Wolkenstein Páris grófné lett és ezen a réven került a birtok a Wolkenstein grófok tulajdonába. E szerint gróf Wolkenstein Oswald, a mai birtokos, a Rákóczyaknak mind fi-, mind leányágon leszármazottja. A birtok egyéb, kisebb részein, többen osztozkodtak. Így 1649-ben Mednyánszky Györgyöt és Vásárhelyi Klárát iktatják egyes részeibe, 1651-ben Pázmándy Katát, 1688-ban Sennyey Istvánt, 1695-ben Persy Annát és Dőry Andrást, 1724-ben Merse Kristófot, 1748-ban Tőrös Lászlót, 1765-ben Patay Józsefet és Pált. Azután még a Teleky, Józsa, Keczer, Bagossy, Bessenyey, Kádas és Fáy családok is birtokosai közé tartoznak. A XVI. században sokat szenvedett a török martalóczoktól, úgy hogy az 1567-iki összeírásban a törököktől elpusztított helyként szerepelt. 1849. január 22-én a Klapka György vezérlete alatt álló magyar seregek Schlick Ferencz császári vezér seregei fölött itt győzelmet arattak. Egyik pinczéjének bal szögletében máig is ott van a belőtt ágyugolyó. 1566-ban a város nagy tűzvész áldozata lett, a mikor a városháza és a templom is leégtek. 1863-ban ismét nagy tűzvész pusztított a községben és házainak nagy részét tönkretette. 1598-ban és 1617-ben könyvnyomda volt a városban, a mi előrehaladott kulturáját bizonyítja. Ugyanezt bizonyítják czéhei is, melyek itt keletkeztek. A község 1598 aug. 19-én II. Rudolftól a tokajiakhoz hasonló városi szabadalmakat nyert, melyeket II. Mátyás 1610-ben megerősített. Pallosjoga is volt, melylyel azonban nem élt. Városházán őrzik a szabadalmaira vonatkozó okleveleket és egy 1607-ből való községi jegyzőkönyvet. A községben három templom van. A róm. kath. templom építési ideje ismeretlen. Plébániája már 1333-ban említtetik, de a templom hajója 1481-ben nyerhette a mai alakját, minthogy ez az évszám olvasható a déli bejárat fölött, míg egy régi anyakönyvi feljegyzés szerint az építést csak 1520-ban fejezték be. A reformáczió alatt a katholikusoktól elvették, de ezek 1714-ben ismét visszakapták. 1785-ben és 1863-ban leégett. A gör.-kath. és ref. templomok a XVIII. század közepe táján épültek. A község határában az 1849-iki győzelem emlékére csinos obeliszket emeltek.

forrás: https://www.arcanum.hu

Close Search Window