Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet

Bodrog kanyar

A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet területe 4 242 hektár, ebből fokozottan védett 665 hektár. A Tájvédelmi körzet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Bodrogkeresztúrt rendkívül értékes és változatos természeti környezet veszi körül. Ennek köszönhetően erdei és vízitúrák egyaránt tehetők, melyek alkalmával megismerhető és megcsodálható.

Egyik legértékesebb területe a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, melynek flórája, madárvilága a Ramsari Egyezmény szerint is európai jelentőségű. A Tisza és a Bodrog egyesülése fölött található terület morotvatavai láp és mocsárrétjei, a bokorfüzesek, valamint folyó menti galériaerdői a fészkelő és átvonuló madarak élőhelyei.

Nyáron a kis tavak felszínét fehér tündérrózsák, sárga vízitökvirágok és kolokánok borítják. A folyók szélén sulyom és nyílfű is megfigyelhető. Az ártereken színes virágszőnyeg pompázik. Legillatosabb ezek közül a fehér virágú borkóró és a piros virágú mogyorós lednek. Tavasszal a sárga nőszirom virágzása a leglátványosabb, ősszel a kornistárnicsé. Erdősűltebb területeken a nyári tőzikék bontják harang alakú virágaikat.

Tiszavirág

Rovarvilága sok lepkefajt foglal magába. Itt millió számra tenyészik a asok helyütt rettegett egyiptomi sáska. Pusztításáról kócsagok, gémek, és fekete gólyák, a töviszúró gébicsek és karvalyposzáták gondoskodnak.

Hüllők és kétéltűek nagy számban élnek itt, ezért a békászó sas, rétisas, és a kígyászölyv gyakran itt vadászgat. A rendszeressé váló tavaszi árvizek miatt emlősfaunájából csak a vadmacska és a hermelin emelhető ki. Talajon fészkelő madárfajai közül a fokozottan védett harist feltétlen meg kell említeni, melynek reszelő hangja mindenfelé hallható az esti órákban. Főként idelátogató, itt táplálkozó madárfajok figyelhetők meg, ám ezek igen nagy számban.

Kormoránok és sok récefaj költ itt, köztük a fokozottan védett cigányréce is. A cigányréce és a kormorán főleg halakkal táplálkozik. Nagyszámú jelenlétük az eredményes horgászati lehetőségeket igazolják, ahol sok ritkaság kerülhet horogra. A természetet kedvelő kirándulók még sok érdekességet fedezhetnek fel, ha figyelő szemekkel, féltő gondoskodással próbálják megismerni ezt a tájképileg is szép környéket.

Fülöp a nálunk telelő gólya

Fülöp a gólya

Rövid áttekintés Bodrogkeresztúr egyetlen állandó gólyájáról 2006 április 6-án, a Bodrogkisfalud, Kossuth út-Vöröshadsereg út sarkán lévő villanyoszlopos fészekben Majercsák Bertalan lefotózott egy színesgyűrűs gólyát. a madár megkerülési adatait akkor is és még 2-szer ezután lejelentettük fényképekkel bizonyítva. 2008. márciusában jelzett vissza a magyarországi gyűrűzőközpont – többszöri sikertelen „köröztetetés” után – hogy a madarat Spanyolországban (!) jelölte egy olasz madarász, s csak nemrég adta le a gyűrűzési adatokat a spanyoloknak, ezért derült ki ilyen soká a gyűrűzés helye, ideje. Ő az első olyan fehér gólya hazánkban, aki bizonyítottan a ny-európai gólyapopulációból származik, s nálunk fészkel. Előtte csak feltételezés volt, hogy a nyugati és a keleti gólyapopuláció egyedei – melyek zömében külön-külön útvonalon hagyják el Európát és vonulnak Afrikába és ott szintén elkülönült területeken telelnek, hazánkban is „keveredhetnek” Ekkor keresztelte gólyánkat Fülöpnek az MME Monitoring Központjának vezetője Nagy Károly – utalva a színesgyűrű első karakterére (F) és a spanyol hercegre. Fülöpöt 2003.06.07-én gyűrűzték fiókaként ÉK Spanyolországban, az Ebro folyó völgyében, Luceni-ben. Gyűrűszáma: Spain (Madrid) [ESI] 9040305 – bal csüdön fém gyűrűn.
Egyéb jelölés: Színes gyűrű, fehér, F1MM – jobb lábszáron. Gyűrűző: Jose Antonio Pinzolas Torremocha Azóta Fülöpünk minden évben Bodrogkeresztúron fészkel és itt is telel. Csak egy leolvasás van távolabbi községhatárban történt elkalandozásáról. Ez pedig 2008.10.05-én történt, amikor Kenderes – Telekhalmi-halastavaknál azonosította Kiss Ádám a gyűrűje alapján. 2006-14 között minden évben repített minimum 1 maximum 5 fiókát! 9 költési év alatt összesen 22 fiókát repített. 2 évig (2006-2007) a Bodrogkisfaludi Vöröshadsereg és Kossuth út sarkán található villanyoszlopos fészekben költött.
6 évig (2008- 2013) a Bodrogkeresztúri Általános Iskola kéményén épült öreg fészekben fészkelt. 2014-ben a Bodrogkeresztúri kazettagyár előtti villanyoszlopos fészekben nevelt fiókát.
Párja mindig gyűrűtlen gólya volt a 2006-14 közötti években. Fiókái és párja sosem maradtak vele Bodrogkeresztúrban, bár 2014 őszén egy gyűrűtlen öreg gólya is itt maradt a faluban, s októbertől sokat volt együtt Fülöppel.
Mind a 8 telet sikeresen átvészelte, ember közvetlenül nem eteti. Ha a természetben nem talál télen elegendő zsákmányt, a közeli felhagyott kőbányába telepített kommunális hulladéklerakónál egészíti ki táplálékát. A téli napokon kéményeken melegszik, a kompnál be nem fagyó Bodrogon iszik és csak alkonyatkor megy a szeméttelepre vacsorázni, s sötétedéskor visszatér szárítkozni, melegedni a kéményekre. Kemény téli szeles, fagyos éjjeleken a nagy fészekbe lefeküdve, összehúzódva vészeli át a többször mínusz 20 fok alatti hideget. Télen – különösen 2008 után – sorra látogatja a falu fészkeit, de leginkább az iskola és a polgármesteri hivatal fészkein figyelhető meg.
Reméljük, még sok éven át lakik majd itt Fülöp, hiszen az eddig ismert legidősebb gólya Európában 39 évet élt (Svájcban).

Fotó: Majercsák Bertalan / Forrás:Serfőző József

 

Megosztom