A Zemplén településszövetség bemutatása:

A föderatív alapokon nyugvó Zempléni Településszövetséget (ZTSZ) 1994. szeptember 24-én 28 település alapította, mára az ország egyik legnagyobb önkormányzati regionális szerveződésévé vált 70 települési önkormányzat és számos magánszemély és vállalkozás csatlakozásával.

A Szövetség területe öt gazdaságföldrajzi egységre (kistáj) tagolódik Bodrogköz, Harangod, Hegyalja, Hegyköz, Taktaköz.

A zempléni térség sokszínűségének hátterében az azt alkotó öt kisrégió változatos adottságai rejtőznek. A térség 70 településének összefogásával működő Zempléni Településszövetség az önállóságukat őrző települések közös jelenét szervezi, alakítja, segíti. Az 1994-ben megalakult szervezet széleskörű tevékenysége az érdekképviselettől kezdve a gazdaság-, és társadalomfejlesztési kezdeményezések összehangolásán át a civil szféra és a határ menti együttműködés erősítéséig valamennyi olyan területre kiterjed, ahol a zempléni térség belső erőforrásainak mozgósítására, valamint a társadalmi önszerveződés elősegítésére nyílik lehetőség. A ZTSZ 14 éves története során számtalan programot szervezett, ami azt a célt is szolgálja, hogy a zempléni polgárok, a megye és a tágabb környezet jobban megismerje a szövetséget és annak célkitűzéseit.

A kilencvenes évek döntő fordulatot hoztak Zemplén életében. A társadalmi-gazdasági átalakulással járó válság hatásait ennek a térségnek is át kellet vészelnie, de napjainkban már egyértelmű jelek mutatják, hogy elkezdődött az itt élők számára biztos megélhetést, színvonalas életkörülményeket nyújtó Zemplén építése. Ebben a munkában kiemelkedő szerepük van az idegenforgalommal és a szőlészettel-borászattal összefüggő fejlesztéseknek, de hasonlóképpen fontos Zemplén kulturális életben betöltött szerepének növelése is. Előbbi a térségben lévő gazdasági potenciál eddigieknél is jobb kiaknázásának a része, utóbbi pedig annak a szellemiségnek az ápolása és gazdagítása, amely évszázadokon át adott európai rangot és ismeretséget Zemplénnek.

A Zempléni Településszövetség 1998 óta szoros együttműködést alakított ki a szlovákiai Bodrogmenti Falvak és Városok Társulásával, melynek székhelye Királyhelmec város. Sikeres projektet valósítottak meg a PHARE-CREDO programjának keretén belül a turizmus területén.

A történelem viharait is átvészelő szellemi és kereskedelmi kapcsolatok egyértelműen bizonyítják, hogy Zemplén meghatározó személyiségei pontosan tudták és tudják, hogy szükségük van a máshonnan érkező impulzusokra és a távolabbi kapcsolatokra, mint ahogyan az országnak és Európának is szüksége van Zemplénre. Azért, hogy a régió értékei gazdagítassanak távolabbi vidékeket is; s persze azért is, hogy a másoktól tanultakat hasznosítva épüljön, gyarapodjon tovább Zemplén.

A nagyszabású rendezvények közül kiemelkedett az 1997-ben több tízezer ember részvételével - megrendezett Európa Hét, ami jó alkalom volt arra, hogy a régióban élők bővítsék ismereteiket Magyarország és az Európai Unió egyre szorosabbá váló kapcsolatairól; miközben Zemplén az ide érkező vendégek közvetítésével megmutathatta magát Európának, a világnak.

Zempléni Településszövetség Napja: Az Európa Hét sikerére építve azóta minden évben megrendezésre kerül az immár hagyománnyá vált, Zempléni Településszövetség Napja, ami sajátos módon járul hozzá az ezen a vidéken felnövekvő generáció összetartozásának, Zemplénhez való kötődésének erősítéséhez. 2008-ban a Településszövetség Napja 11 alkalommal került megrendezésre Sátoraljaúhely városában.

Társadalmi szerepvállalás: A Szövetség társadalmi szerepét jelzi, hogy az 1998-as helyhatósági választások során 7 képviselő szerzett mandátumot a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Közgyűlésben, növelve ezzel a régió megyén belüli érdekérvényesítő szerepét. 

A Zempléni Településszövetség képviselője Dr. Kupa Mihály jutott elsőként a Parlamentbe civil szervezet képviselőjeként.

„Arccal a kistelepülések felé!”: A Szövetség működési területén belül 44 kistelepülés található (1000 fő lélekszám alatti) és 23 település 1000 –2000 fő lakosságszámú. A Zempléni Településszövetség a 2005. évben tűzte zászlajára „arccal a kistelepülések felé!”. A településeket érintő kisposta bezárásokat, a szolgáltatások körének szűkülését, a kisiskolákat érintő híreket figyelemmel kíséri a Szövetség. Az új törvénykezések megismerését követően kidolgozza álláspontját és képviseli a térség kistelepüléseinek érdekeit.  

Működés egyéb jellemzői:
Iroda: 3916, Bodrogkeresztúr, Kossuth út 55 sz. alatt
Az iroda egy fő személyzettel működik.
Szervezeti kérdések:
A Szövetség legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A Szövetség tisztségviselői:
- elnök: Májer József (Bodrogkeresztúr polgármestere)
- két alelnök: Bűdi Károly (Alsódobsza polgármestere)
                      Dankó Dénes (Sátoraljaújhely alpolgármestere)
- 12 tagból álló elnökség: az elnökség döntéseiért a közgyűlésnek felelős, intézkedéseiről a közgyűlésnek beszámolni köteles
-  A ZTSZ örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Kupa Mihály