RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának megkeresésére Makoldi Miklós Zsombor, a Tokaji Múzeum régésze ismertette a Római Katolikus templom régészeti kutatásának jelen állását.

A távlati cél a templom műemléki felújítása, melyet a műemléki szakágak kutatása előz meg: régészet, falképkutatás, kőrestaurátor kutatás, farestaurátor kutatás, épülettörténeti falkutatás. Ezen szakemberek együttes munkája révén jön létre a műemléki kutatási dokumentáció, amely irányt mutat a templom műemléki helyreállításának munkálataihoz, például: padlószint meghatározása, templom belső és külső színe, mi az ami védendő, illetve bemutatandó stb. A külső kert parkosításával a teljes helyrajzi egység rehabilitációja fog megvalósulni.
Régészeti szakterületen már jelentős eredményeket értek el a szakemberek: bizonyítást nyert, hogy a templom körül terült el Bodrogkeresztúr lakóinak temetője, amelyet több évszázadon keresztül használtak, amíg Mária Terézia a 18. században törvényben meg nem tiltotta.
Jelentős eredmény továbbá, hogy feltártak egy sírt, amely régebbi, mint a gótikus templom 1481-es szentélye, amely tény az írott forrásokon felül is bizonyítja azt, hogy a helyszínen már korábban is (a tatárjárás után, 13. század közepén) állt egy templom. A régészeti kutatás fő feladata ennek a korai templomnak a megtalálása. 
A templomhajóban is több sírt találtak, melyek feltehetően a szentély alatt lévő románkori templom külső oldalán voltak eltemetve. A mai templom közepén, 2,5 méter mélyen a kutatók találtak egy gótikus sírt, melyben feltehetően a templom donátora (a templom építését támogató földesúr), vagy a templom egyik első papja nyugszik. A fa koporsót textil borítja, melyet végig a perem mentén rézfejű díszszegekkel rögzítettek. A sír pontos feltárására a közeljövőben kerül sor.
A templom északi oldalán megtalálták a feltehetően barokk korban lebontott gótikus oldalkápolna falait és padlószintjét, illetve a templom eredeti kerítő falainak maradványait. 
Továbbá a festőrestaurátorok munkája is nagy eredményeket hozott. Bizonyították, hogy mind a szentélyben, mind a templom hajójában jelentős kiterjedésű és magas művészi fokú falfestmények találhatóak, melyek között figurális ábrázolások is vannak. A templom a felújítás után tökéletesen bele fog illeszkedni a gyönyörűen kifestett Északkelet-Kárpát-medencei gótikus templomok sorába.

 

 

2. rész

A kutatás már harmadik hete folyik. A falképrestaurátori előzetes kutatás a végéhez ért, a falkutatás a héten kezdetét vette. Ezen munkák eredményeképpen, összhangban a régészeti kutatással megállapítást nyert, hogy a templom északi oldalán már a gótikus korban is állt egy sekrestye, továbbá a templomhoz két nagy nyílással kapcsolódó mellékhajó. Ez a felfedezés is bizonyítja azt, hogy a templom a középkorban igen jelentős egyház lehetett, amit a gyönyörűen kidolgozott freskók, a templom tekintélyes mérete, és a pápai tizedjegyzékben szereplő magas összegek is alátámasztanak. További jelentős felfedezés a 1,5 méter mélyről előkerült (feltehetően) román kori kőfaragványok.
A falkutatás és régészeti kutatás is folytatódik még néhány napig, mely időszak alatt a kutatók remélik, hogy a gótikus templom előtt álló szintén jelentős román kori templom maradványaira is rábukkannak. Erre utalhat a barokk oltár előtt megtalált korábbi, faoszlopokon álló – talán baldachinos - oltárépítmény, melynek cölöplyukai több mint 2 méter mélyre nyúlnak le a mai padlószint alá.

3. rész 
Kezdenek feltárulni a szentély titkai

Az elmúlt hét kutatása során a régészek a szentélyre koncentrálták erőiket. Kutatóárkaikban jelenleg 2 méter mélységig jutottak, így már kezdenek feltárulni a szentély titkai.
A szentély déli falában található gótikus ülőfülkék feltárása megmutatta, hogy a templom 15 századi, eredeti (gótikus) járószintje 1 méterrel mélyebben feküdt a mainál, így nem csoda, hogy a gótikus sírok és sírépítmények csak 2 méter mélységben kezdenek jelentkezni. 
Az elmúlt hét legnagyobb felfedezése, hogy a régészek találtak egy kővel kirakott sírkamrát, aminek egykor egy faragott, feliratos, 2x1 méter nagyságú gótikus kő-fedlapja volt. A sír sajnos nem érintetlen, feltételezhetően a reformáció korában (a 16. század második fele) elpusztították, a sírfedlapot összetörték, a sírgödröt pedig kövekkel és földdel töltötték be. Szerencsére a sírba beledobták a kettétört gótikus sírfedlapot, illetve további gótikus kőfaragványokat is. Ezek közül legszebb, a legutóbbi cikkben már közölt pasztofórium (szentségtartó) kőből faragott csúcsdísze. A sír tönkretétele és a padlószint elplanírozása után kőpadlóval látták el a templomot és fehérre meszelték a falakat, elfedve ezzel a gyönyörű gótikus falfestményeket. A templomban való temetkezés azonban ezután sem szűnt meg, ugyanis a régészek feltártak egy református-kori (16. század második fele) csontvázat, mely metszi a korábbi gótikus sírkamrát, melynek egyik kőből rakott falát a sírgödör kiásása során elbontották. Szerencsére a sírt nem ásták olyan mélyre, mint a gótikus sírkamrát, így a temetkezés dokumentálása és felszedése után a gótikus sírkamra és a benne lévő sírfedkő kibontása is lehetővé válik majd. Izgalmas felfedezés továbbá, hogy a szentélyben előkerült egy másik kő sírkamra sarka is, melyet szintén több, későbbi temetkezés metsz. Ezen felfedezések ismeretében, a kutatók remélik, hogy a további feltárások során sok szép és értékes sír és lelet kerül még elő a római katolikus templom szentélyéből. 
További figyelemre ad okot az a kutatási eredmény is, hogy az ásatások a templomkertben is folytatódtak, ahol a templom északi oldalán sikerült feltárni a már korábban megtalált gótikus mellékhajó három támpillérét is. Ezek az adatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a templom eredeti, gótikus alaprajzának feltérképezése is lehetővé váljon.


4. rész 
Több halott is előkerült a gótikus kriptából

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának megkeresésére Makoldi Miklós Zsombor, a Tokaji Múzeum régésze ismertette a Római Katolikus templom régészeti kutatásának újabb eredményeit.

A régészek az elmúlt héten tovább folytatták a római katolikus templom régészeti feltárását, melynek eredményeképpen a szentélyben számukra is váratlan leletek kerültek elő.
Ugyanis a korábban már megtalált nagy, kikövezett oldalú gótikus kriptában nem csak egy, hanem több halott csontváza is elkerült. Kiderült az is, hogy a 16. században a kriptába bedobott sírkőfedlap nem a kripta legaljára van dobva, hanem alatta még legalább 1 méter vastag földréteg található, melyben több, bolygatatlan, 15. századi temetkezés is található. A kripta teljes feltárása így csak akkor lehetséges, hogyha a több mázsás súlyú sírkőfedlap kiemelésre kerül a sírgödörből. Erre sajnálatos módon a napokban már nem kerülhet sor, viszont a kutatók reményei szerint a feltárás majd folytatódhat, talán már idén ősszel (ez a pályázat finanszírozásának kifizetési ütemezésétől függ), és ekkor sor kerülhet a kő kiemelésére és a kripta, illetve akár a szentély teljes feltárására is. Mindenesetre reményt keltő, hogy a sírban már most látszik, hogy legalább 5 rétegben fekszenek egymás alatt a csontvázak, a mélyebb rétegekből akár pedig még több is előkerülhet. A jelenleg látható, legmélyebben lévő sír érdekessége, hogy a mindössze 90 cm széles sírgödörben egymás mellett fekszik egy egyszerre eltemetett férfi és nő, feltehetően férj és feleség. Ez arra utal, hogy a kripta nem papi temetkezőhely lehetett, hanem benne világi előkelőségek, talán Bodrogkeresztúr 15. századi földesurának családja fekszik. Ekkoriban egyébként a magyar királyt is adó (I. János király) Szapolyai-család birtokolta Tokaj várát, illetve annak tartozékát, Bodrogkeresztúrt. Így az is elképzelhető, hogy a sírban esetlegesen a Szapolyai-család egyik oldalága, vagy a Szapolyaiaknak közvetlenül alárendelt nemesi család tagjai feküdhetnek. Az ide temetkezők gazdagságára vagy előkelőségére két dolog is utal: egyrészt a temetkezés előkelő helyszíne, hiszen a templom legfontosabb részében, a szentélyben található ez a kripta, ide pedig csak papok és a leggazdagabbak temetkezhettek (pl.: a templom építésére pénzt adó családok tagjai); másrészt a kriptában jelenleg kibontott legalsó rétegben fekvő sírpár női halottjának megmaradt pártájának a fejkötő része, amelyet arany és ezüst szálak díszítenek –így az ezüst korrózió megőrizte számunkra a finoman hímzett, több mint 500 éves textilszálakat is. 
A templom feltárása tehát olyan eredményeket hozott, melyek indokolttá teszik a további kutatást, illetve a szentély és a gótikus oldalhajó teljes feltárását. Emiatt a templom belsejében ásott kutatóárkok nem is kerülnek visszatemetésre, hiszen a szakemberek reményei szerint a templom belsejének feltárása még az idei évben folytatódhat. A templom külső oldalán ásott árkok a balesetveszély elkerülése érdekében viszont betemetésre kerülnek, mely munkák már meg is kezdődtek. 
A kutatók reményei szerint a templom további régészeti kutatása olyan eredményeket hozhat majd, melyek fényt fognak deríteni Bodrogkeresztúr település középkori történelmére, és talán bizonyítani tudják majd azt is, hogy Bodrogkeresztúr a középkorban is legalább akkora (vagy talán még nagyobb) jelentőségű település volt, mint napjainkban (erre utal például a nem átlagos méretű gótikus templom is).

A kutatás esetleges további eredményeiről és részleteiről az Önkormányzat továbbra is tájékoztatni fogja a Tisztelt Lakosságot!

Írta: Lukácsné Spekker Anna
Fotó: Deák Tamás és Makoldi Miklós Zsombor